A vonat, ami nem megy és az üstökös makákók

Mai uticélom Kapuvár volt, hogy meglátogassam Tündit a brutál hard core vándort, nagy utam egyik fontos inspirálóját, azonban a jegypénztárnál szembesültem vele, a kinézett vonat nem megy. És még az eső is esik. A következő több, mint egy óra.. Ha hazamegyek 15 perc múlva fordulhatok vissza, semmi értelme, így csak a belvárosig mentem vissza. Egy belső hang arra vezetett, menj és ülj be kedvenc Caminos kávézódba és egyél egy sajtos melegszendvicset ketchuppal és egy bodza szörppel. Kávét ma már ne igyál, hiszen most csak napi egy az engedélyezett és azt már reggel benyomtad. Már egy ideje jóban vagyunk a belső hanggal és amit mond azt többé kevésbé megteszem vagy legalábbis meghallgatom. Most mindent úgy tettem ahogy mondott, és bár nem hiszek a véletlenekben, most sem véletlenül botlott a tekintetem a mellettem levő asztalon heverő National Geographic újság „Üstökös makákók” feliratára, amíg a szendvicsemre várakoztam a bodza szörpöt szürcsögve.  Makákók iránti erős vonzalmam nem engedte, hogy az újságot érintetlenül hagyjam, felcsaptam hát és elképesztő dolgokat olvastam. Az,  hogy vannak üstökös makákók (elképzeltem, ahogy a karácsonyi csóvás csillagon ül a maki és csapódik belefé) már önmagában egy letaglózó tény, de az, hogy miként vették el egy fotós szerzői jogdíját az már tényleg durva és felkavaró.  

ilyesminek képzeltem

Egy fotós a celebeszi dzsungelben majmokat fotózott, ám egy üstökös makákó (Naruto) egy óvatlan pillanatban lecsapott a férfi gépén az önkioldóra és tökéletes szelfit készített magáról.  A fotó híres lett az interneten, ám jogi vitákat indított, mely szerint a szerzői jog nem a fotóst illeti, hiszen nem ő csinálta, hanem a majom.  „Naruto szelfije köztulajdon, mivelhogy a majom nem jogi személy, tehát szerzői jogai sem lehetnek”.  Hosszas jogi hercehurca után 2014-ben az Egyesült Államokban kimondták: „Szerzői joga csak embernek lehet, tehát bármi állat bármit is alkosson, nem lehet a mű jogtulajdonosa.” 2015-ben azonban a PETA perbe szállt Naruto jogaiért.. szerintük a makié a szerzői jogdíj! 

Ő tette

A teljes cikket lefotóztam, ám elég ramatyul sikerült, de aggodalomra semmi ok, itt is elérhető a történet:

http://media20.blog.hu/2016/01/19/hiaba_szelfizik_a_majom_nem_az_ove_a_kep

Aki csak szimplán az üstökös makákókról szeretne olvasni, ide kattintson:

https://hu.wikipedia.org/wiki/%C3%9Cst%C3%B6k%C3%B6s_mak%C3%A1k%C3%B3

De az is jó, ha csak beírja a google-ba, hogy ’üstökös makákó’.

Aki semmilyen érdeklődést, már-már teljes közönyt mutat az üstökös makákók iránt, az viszont miért nem hagyta abba az olvasást ott, hogy megtaláltam ezt a makákós cikket? De most komolyan, mire vár, hogy témát váltok? Várni a vonatra kell.. Az élet olyan rövid a földtörténeti órához viszonyítva, ne fárasszuk már magunkat felesleges dolgokkal! Annyi minden mást is lehet olvasni, akár szépirodalmat vagy csúnyát.  Vagy idegen nyelveket tanulni, meginni egy sört a barátokkal, sétálni, rizst enni stb. Jó, legkésőbb itt akkor köszönjünk el egymástól.

Na szóval.. többieknek mondom, az eset  számos gondolatot szült bennem, például mekkora mázlista vagyok, hogy nem ment az a vonat, hiszen így szegényebb lennék a sztorival, hát még azzal a tudattal, hogy léteznek üstökös makákók..  A másik pedig az, hogy mi van akkor, ha befestem a bársony talpacskáit egy cicának (természetesen csak cicatestbarát bio cica ehető festékkel a cica teljes beleegyezésével!!) majd keresztülszalad egy nagy fehér lapon színes cicalábnyomokat hagyva. Na az kinek a műve akkor?  Én azt mondanám, hogy az enyém, hiszen én festettem a talpacskákat, a cica meg azt, hogy az övé, hiszen ő szaladt végig a papíron. Közben a képet már meg akarnák venni  százezrekért. Én már elképzeltem hova utazok a pénzből, illetve milyen fényképezőt vásárolok, közben a cica már egy többszáz m2-es jól felszerelt többszintes, mindenféle stílusú karomkoptatókkal ellátott cicaházról és egy kifogyhatatatlan whiskas tartályról ábrándozik. Mit lehetne tenni? Egyáltalán a vásárló kinek adná a pénzt? Kinek ítélné a bíróság, ha a cica perre vinné? Ember vagy cicabíróság foglalkozna vele? Na, ezek az élet igazán fontos kérdései. Köszönöm, hogy velem tartottak, ha mégsem akkor magamat viszont kiválóan elszórakoztattam :)

Ja, ha bárkit érdekel, a sajtos melegszenya finom volt és a vonatot is elértem.. Hogy az állomásig se unatkozzak óriás nyulakat fotóztam..

oroszkék óriás nyúl

... továbbá egy apanyulat, akinek Mozart nőtt ki a vállán és a családját. Micsoda South Park figura lenne.. 

az apanyúl ritka betegségével

A vonatút nyugalmas volt, a makákós gondolatmenetemet hirtelen felváltotta Kapuvár, a hely, ahol megállt az idő, és azóta se indult el, ahol a feltöltekezés és a nyomasztás kettősségének furcsa energiái csaptak össze bennem.. Na de maradjon valami holnapra is..