2016. szeptember 1., csütörtök

Aug. 31 a nyár utolsó napja es egy kényszer pihenonap

Ez éjszaka volt minden idők leghidegebbje. Sejtettem h ez lesz mert már estére is brutal lehűlt az idő. Most először húztam fel a télikabátomat már lefekvés  előtt. Szokásos 2 gatya, zokni, póló, termopulcsi, teli turakabat, halozsakbelso , hálózsák.. mégis, mintha semmi nem lett volna rajtam. Ahogy írtam az előzőben, irtó fáradt voltam, már 9kor bedobtam magam a satorba. Már akkor nyirkos volt minden,  nagyon párás volt itt a völgyben. A sátor fala ilyenkor kívül belül tiszta pára lesz. Szóval a fáradságtól vhogy elaludtam de folyton felébredtem a hidegrázására. Csak gübbedtem összevissza, forgolódtam, megpróbáltam összehúzni magam újszülött kismacska méretűre, h minél kisebb feluleten érjen a hideg, de sajnos csak a magam méreteiben gondolkodhattam, nem ment a cicává válás.. hu, azt hiszem most igen nagyon elhagytam a komfort zónámat.. csak puha ágyakon járt az eszem és egy meleg zuhanyon.. tudtam, ebből holnap nem lesz nagy menet részemről. Reggel zombi üzemmódban satorbontas, pakolás, minden tiszta víz.. vizesen raktuk e, a sátrat is. Meg reggel 9kor semm kelt fel a nap a völgyben. Most kivételesen Patrik is fázott, persze ő ennek ellenére tudott aludni, komolyan nem is értem.. hogy tud vki fázva aludni? Vhogy elindultunk, természetesé hegymenettel indult a nap köves talajon a változatosság kedvéért. Igen hamar olyan meleg lett majd megsültem, meg is álltunk sátrakat kiszárítani.. mondom Patriknak, 4 napja van rajtam uaz  a ruha, kezdek teljes csöves lenni. "Látom fejlodsz" mondta.. nem tudom, ezek a dolgok kellenek e ahhoz h megtanuljam értékelni a jot.. persze nyilvan cserélhettem volna ruhát, most s pólóra gondolok, de semmi értelme! Fürdés nélkül fel óra menet után ugyanolyan :D mindegy, tényleg nem érdekelt.. Igen, el lehet jutni erre a szintre.. ami jobban érdekelt, h pihennem kéne.. jelez a szervezete most mar ergyre inkább.. hamar arra a dontesre jutottam, h 6 km múlva beérünk Montfaucon en Velay ba, es ittmaradok a 11 eurós Gîte  d'ETAP - on, magyarul Albergue Municipal,  azaz önkormányzati zarándok szállón.. az office de tourisme bán kell elkerni a kulcsot, igy is tettem. Már eelkepzeltem hogy folyatom magam a melegvizet, igen hajmosás is lesz, juhejj.. majd fejest ugrok a puha agyba es alszom.. mondta a hölgy, megnézi van e hely, es ha igen mehetek.. addig izgultam legyen, bár meglepődtem volna ha nincs, hisz az ut zarándokot csak nyomokban tartalmaz. Hely van bőven, sőt annyira, h én leszek egyedul az egész szállóban.. viszont van egy kis gond.. nincs melegviz.. aaaaa nem igaz, ne már, gondoltam. De mindegy, főzni lehet, edények vannak, max  a hsjmosashoz melegítek vizet, nem érdekel, maradok. Kivettem, kész. Mondták, lehet később megjavítják a meleg vizet, de nem biztos. Patrik elkísért a szállásig, pont az úton  van, aztán ment tovább, ő meg bírja.. talan majd Le Puy en Velay ban talalkozunk, vagy nem, ki tudja. Szoval mostantol elváltak  útjainak, bár egész sokáig együtt jöttünk ahhoz  kepest h pár nap után elköszöntünk :D kicsit fura érzés lett rajtam urra h mostantól akkor totál egyedül?? Patrik jo kapás volt, egy biztos pont akivel lehet sátrazni. De mindegy, vmiert így kellett lennie. Nekem most pihenés van szüksége, testem jelezte.. és erre oda kell figyelni. Elmentem a szallas melletti templomba kicsit, elolvastam Zoltan bejegyzeset, irtam en is, kicsit uldogeltem a csendben es hsllfattam a zenet. Sok templomban megszolal vmi szép  zene mikor belépünk, ez tetszik. Olyan meghitte teszi az egészet.  Aludtam egy órát úgy ahogy voltam mocskosan, mondom en most be nem állok a hideg víz alá.. aztán elmentem a boltba, gondolta ma jól belakmarozom es rizst fogok főzni tonhallal meg vmi paradicsomos fűszeres szósszal.. vettem 4 joghurtot, kavet, tejet a kavehoz, meg igy is olcsobb mintha kavezoban innek 2 kavet. Es ugye holnapra is kell.. Kimostam a mar nagyon  mocskos ruhaimat, nagyban fozom a rizst mikor beállít egy idős házaspár, zarándokok. Na, ennyit az egyedüllétről. viszont ők  nem Santiagóba mennek, hanem Le Puy en Velay felől jonnek es 2 hetet zarándokolnak csak. Ja, tegnap szinten talalkoztam egy idős párral, ok se mennek Santiagóig, csak Le Puyig. Le Puy en Velay egy fontos csomópontja a chemin de St Jacquesnak. Ide fut be több zarándokút  is, eh egy új szakasz kezdete. Ez vezet tovább a spanyol Caminohoz, utolsó állomása St Jean Pied de Port, ami egyben a Camino Frances, a legnépszerűbb Camino kezdete. Kicsit már olyan érzésem van, mintha mindjárt ott lennék, pedig az meg egy hónap. Te jo eg, meg egy hónap, es akkor meg mindig csak a Spanyol Camino kezdete. Már mióta úton vagyok, te jo eg.. holnap lesz 3 hónapja.. egy be a légző idő amit otthonról tábor, töltök egyhuzamban.. es meg nincs vége.. érdekes ez az úton leves.. nem olyan egyszerű am, senki ne gondolja.. vidzont felertekelodik egy egy csésze kávé, egy hűtőben hagyott hideg sor es egy meleg zuhany, de már leginkabb egy puha agy.. Igen nagyon felértékelődik.. egy kedves szó is.. egy mosoly.. abból van itt bőven.. De abból sosem elég.. a zarandokokat szeretik.. mosolyogva koszontik.. ok masok, mint masok.. valamit hordoznak magukkal.. es az a vmi nem csak a hatizsak es az ut pora.. a zarándokok különlegesek.. mert mindegyik sziveben ott él a nyughatatlan keresés.. a kibontakozni vágyás.. a látni akarás, lehet épp a menekülés, vagy csak a változás.. nem tudom én az egyszerubb vagy a nehezebb utat választottam e.. néha elgondolkodom ezen.. fogalma sincs, es csak mosolygok hogy magam sem tudom a választ. De nagyon örülök hogy így döntöttem, nem bánom eddig az útnak egy percet sem, mert a legszenvedosebb dolgok is tanítanak vmire. Lehet épp csak arra, tanuljak meg értékelni.. kis kenyszerpihenonapomat zárom, holnap ismét nagy menet vár ram, 36 km egy városig  ahol elvileg van Acceuli Jacqueire, azaz zarándokok fogadása családokban, adomány alapon. Jó lenne eléri, nem akarok egyedul sátrazni. Sőt, sátrazni sem akarok már, egyre hidegebbek az éjjelek. Viszont minden másért fizetni kell, es meg 2 hónapot be kell osztanom. Mindegy, ugyus lesz vhogy. Az ut megtanít igazan megélni a nagy mondást miszerint "olyan nincs hogy sehogy se legyen" ;) joejt

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése