2016. szeptember 19., hétfő

Szept 10

Jól elkavezgattunk Hanah-val a szálláson, kb fel10 is elmúlt mire elindultunk. Egy közös fotó a bácsikával, aztán irány nem tudom mi.. nincs útikönyvem, nem tervezek most mar semmit,  csak megyek általában, aztán lesz ahogy lesz.. jobb is, h nem tudom mik vannak az úton , csak összezavarna :D összefutottunk  egy francia zarandokferfival, o mar tudta ki vagyok, azt mondta terjed a hírem, hogy a magyar lány, aki nagy hátizsákkal sétál már mióta .. igen, a magyar zarándokok híre terjed, Patrikot is látták sokan meg találkoztak  vele, az ő megjelenése sem olyan átlagos :D szóval minket azert megjegyeznek.. Patriknak már egy nap elonye van, lehet már tobb is, nem tudom. Talán majd beérem vagy nem. Mindennapra akad valaki akivel tudok  kicsit beszélgetni, persze fura h magyarul meg sem szólalhatok, illetve dehogynem, de senki nem érti. Reggelire megettuk a tegnap kapott  fagyasztott kenyeret a hutoben tálalt vajjal es a maradek narancslekvarommal. A kávéhoz tálaltunk nemi tejet de sajnos romlott volt, ahogy a lekvárok is a hűtőben.. így kértem a háziaktól, egyikünk sem szereti tej nélkül, sem romlott tejjel.. ejj micsoda luxus , meg tej is, mi, nem ám h kávé? Errol jut eszembe egy tobb evvel ezelotti sztori, mikor egy barátnőmnél voltunk es kaveval kinalt.. fura volt, hogy mikor a tejet öntötte nem jött.. erre rázni kezdte a dobozt.. gondoltam, te jo eg ez már régen rossz , ha rázni kell egy folyadékot h kijöjjön  😀 ki is jött szepen darabokban enyhen savanyú szaggal 😀 aztán csapo2 kávé újra.. Na de vissza a jelenbe ..  Mivel mindent felfaltunk, gondoltam majd veszek vmit a boltban.. en naiv.. bolt, persze.. főleg nyitott bolt.. semmit nem tálaltam így megint kunyeráltam.. Most is becsengettem egy házhoz, friss baguette darabkát kaptam kis camembert sajttal.. aztá hogy lehet orulni a kis kajának, de  hogy! Emlékszem Ausztria elejen milyen kis beszari voltam, inkább a padon aludtam minthogy segítséget kérjek.. Most meg simán bekopogok bárhová egy kis kajáért. Az ut sokmindenre megtanít. Hanahval hamar szétváltak ma útjaink, ő lassabban megy nálam sokkal, pedig én se sietek. Ha nem egy a tempó vkivel akkor nem lehet egyutt menni. Amúgy legjobban egyedul szeretek menni, társaságot a pihenokon szeretem meg estenként. Ha jo kedvem van akkor azért jo egyedul mert élvezem az utat, jól rá tudok  hangolódni biz gondolatmenetekre,  egy kis zene meg plusz extra. Ha meg épp nem élvezem mert nyűglődöm, akkor a társaság inkább teher tud lenni. De érdekes, ezzel a többi zarándok is egyetért. Már akikkel beszeltem erről. Délutánra nagy szél kerekedett, es irtó  forróság volt. Már régóta baktattam egyedul, 5 után a zarándokok többsége elnyugszik vhol, csak a nyughatatlanok es csövi zarandokok bandukolnak.. szerettem volna egy jo sátorhelyet bevonzani, ahol biztonsagban alhatok, ma végképp nem akartam fizetni szállásért. Az utak egyre inkább olyanok h nincs semmi, ezért ha vmi meg is akad arra le kell csapni.. este fel8 tájékában elérte egy szép kis magánház Gite-t, aminek nagy udvarát veltem felfedezni. Na ide bekunyizom magam.. csengetek, kijön egy férfi kisse közönyös arccal. Tekintete nem győzött meg érdemes e próbálkoznom, de ha nem kerdezem meg nem tudom meg a választ.. szóval mit veszthetek, max  megyek tovább.. elmondom kis mondókámat, felvethetném e a sátramat az udvarban, kis magyar csövi zarándok vagyok, régóta úton, kis pénzzel, tudom nekik ez nem üzlet de ha esteleg mégis.. néz ram a fickó nagy szemekkel, majd bevezet az udvarba, rámutat egy helyre h oda  verhetem fel. Majd mutat egy nagy sátrat az  udvarban, ami tele van kellékekkel, fűnyíró stb., hogy vihar eseten oda húzódjak  be. Nagyon örülök megköszönöm. Tényleg megnyugszom , hála van a szívemben h biztonságos helyen sátrazhatok. Később jön a felesége is, megmutatja hol van udvari száraz wc es a kerti csap, amit használhatok. Hú meg wc m is lesz de jó :D visszamegyek csokis kekszet falatozni, gondoltam a satorfelallitas ráér, előbb tolok egy kis energiát.. ahogy üldögélek bamban kekszet majszolva nézve ki a fejemből mint a tehenek a réten, egyszercsak visszatér a ficko es mondja, úgy néz ki nagy vihar lesz éjszakára, szedjem a cuccom es jojjek vele be a házba, bent alhatok a többi zarándokkal. És persze nem kell fizetnem.  Hihetetlen, nem győzök hálálkodni. Akarom dicsérni a kornyeket ahol laknak, mondom, c'est tres belle. Kijavit, nem "c'est tres beaux. c'est toi qui est tres belle". És vigyorog egyet cinkosan.  Tok szép zarándok szálló, nem egy lelakott épület, hanem elég újnak tűnik.. sokan a saját házukból alakítják ki, ahogy ők  is.. egy nagy szoba kb 8 vagy 10 ággyal. De csak 4en vagyunk összesen, egy idős  bácsi, es egy idősebb no. A bácsi az agyon fekszik, svajci német, de beszél franciául is erős akcentussal, lassan, nehezen. Mondja hogy diabéteszes, pár napja rosszul lett, azóta igen nehezen halad. Nem bírja a hőséget. Később segítek kiteregetni a ruháit, túl vastag anyagúakat hozott ahogy elnézem.  De akkora szél fúj, hogy 1 órán belül megszáradnak. Megjon a nő is, francia, 60 fölöttvan, mindene a gyaloglás, már rengeteg utat megtett az elmúlt években. Lendületes, sportos, mint ahogy a zarandokok többsége. Hihetetlen h az idősebbekben is mennyi energia es élet van itt az úton.. inspiráló. Beszelgetunk 1 fel órát aztán 10 körül elnyugszunk. Nagyon szurkolok a bácsinak, hogy végig tudja csinalni ameddig csak szeretne, es az egészsége is rendben legyen. A szél erősen csapkod, hideg levegőt hoz, éjjel esik, ahogy másnap egész nap..

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése